KATA, KIVA

A kisvállalati adó (KIVA) alanyai

Az új adónemet a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, feltéve, hogy az összes bevételük és a mérlegfőösszegük nem haladja az 500 millió forintot. A belépési feltételeket a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni. A kisvállalati adóalanyiságra irányuló választást december 20-ig kell bejelenteni az állami adóhatóságnak.

A kisvállalati adóalanyiság választásával a kisvállalati adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása és megfizetése alól. Az adó mértéke – e közterhek kiváltására is figyelemmel – az adó alapjának 16 százaléka.

A kisvállalati adóalap

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége) növelve  járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel. Az adó alapja – bizonyos kivételektől eltekintve – nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.

A törvény meghatározza a pénzforgalmi szemléletű eredményt korrigáló egyes tételeket is. Ezek csoportosítása a következők szerint lehetséges.

►A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek. Általános megközelítésben ez az jelenti, hogy a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például a hitelfelvétel, tőkeemelés, osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tőkeleszállítás).

►Az adóalap védelmét vagy az adóelkerülés megelőzését szolgáló egyes módosító tételek, azaz a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadások (behajthatatlan követeléselengedése, véglgesen átadott eszközök, hiányzó eszközök értéke, nem megfelelően dokumentált 50 ezer Ft-ot meghaladó igénybe vett szolgáltatások, bírságok, KIVA, stb.).

►Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok (például a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévet terhelő, de a kisvállalati adóalanyiság időszakában teljesített kiadás).

Veszteségelhatárolás

A KIVA időszak elhatárolt veszteségének összegét a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Az általános szabálytól eltérően az elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amely megfelel az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékének, az adózó döntése szerint teljes mértékben, időbeli korlátozás nélkül figyelembe vehető a következő adóévek adóalapjának terhére.

Fontos kiemelni, hogy az új beruházásnak megfelelő elhatárolt veszteséggel a következő években akár teljes mértékben lecsökkenthető az adóalap, azaz ez esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalapnak felel meg.

A kisvállalati adóelőleg és adóbevallás

Amennyiben a kisvállalati adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot elérte, az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság első évében is így kell eljárni, ha a megelőző adóév összes bevétele elérte a 100 millió forintot, egyéb esetekben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell előleget fizetni.

A 16%-os adóelőleg alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) szerinti pénzeszközöknek az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása, növelve

• az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel; továbbá
• az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett kisvállalati adóelőleggel, osztalékkal és osztalékelőleggel.

Bármely esetben, az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegének 16 százaléka.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnése

A törvény erejénél fogva szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság – többek között –, ha

• az adóalany bevétele a naptári év folyamán meghaladja az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatárt;
• az átlagos statisztikai létszám meghaladja az 50 főt; vagy
• a kisvállalati adóalany az adóévben átalakul,
• adószámát felfüggesztik (pl. mert két levelet nem vett át, vagy van olyan tartozása amit 365 napja nem fizetett meg!),
• az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot (minden negyedév utolsó napján vizsgálják!),
• ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.

Átmeneti rendelkezések

A társasági adó alanya a kisvállalati adó választása esetén a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: tao-törvény) a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit – a kisvállalati adóról szóló törvény eltérő rendelkezéseire is figyelemmel – alkalmazza.

A kisvállalati adóalany választása szerint nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék, kisvállalkozási kedvezmény és az immateriális jószág értékesítése feltételes kedvezményének fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a tao-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége (megvalósítja az ígért beruházást).

Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, az adózó a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást már nem érvényesíthet. Ennek az az oka, hogy a kisvállalati adó alanya a tárgyi eszköz beruházásainak költségét egy összegben érvényesítheti az adóalapnál (hiszen ez rögtön megjelenik pénzeszköz csökkenésként).

A jogutód nélküli megszűnés okán a tao-törvény hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteség a kisvállalati adóalanyiság időszakában nem használható fel.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Adóalany:

az egyéni vállalkozó;
az egyéni cég;
a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;
a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

Bevételi határ: 6.000.000 forint arányosan, felette 40%-os bűntető adó. Azoknál az adózóknál, amelyek nem a teljes naptári évben minősülnek kisadózó vállalkozásnak a korlátozás 500.000 forint/hónap.

Nem lehet adóalany:

Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a

TEÁOR 2008 szerint
66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri
66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő
68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

Adóalanyiság létrejötte:

A már működő adózók esetében az adóalanyiság a feltételek megléte esetén a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. 2013. január 1-jét követően a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

Kötelező bejelentések:

A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie.

Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, Bt. és Kkt. esetében pedig a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kötelező bejelentenie azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága a bejelentett kisadózók számától és attól függ, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.

Tételes adó:

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

Tételes adóval teljesített közterhek

A kisadózó vállalkozás mentesül
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában);
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.

Számvitel:

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, azaz ha visszatérnek a kata-ból a „normál adózásra”hasonlóan az evához könyvvizsgáltatni kell a beszámolót. A korábban felhalmozódott eredménytartalék után meg kell fizetni az osztalék utáni adót.

Fontos: A kiállított számlán adózónak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”.