Immateriális javak

Fogalma     Azok a nem anyagi eszközök, amelyek forgalomképesek és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

                (Ideértve az immateriális javakra adott előlegeket, de ide nem értve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.)

Fajtái (mérlegtételei)

A/ Befektetett eszközök (1. számlaosztály)

I. Immateriális javak (11. számlacsoport)

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111.)

2. K+F (112.)

3. Vagyoni értékű jogok (113.)

4. Szellemi termékek (114.)

5. Üzleti vagy cégérték (115.)

6. Immateriális javakra adott előlegek (351.)

7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117.)

• beszerzéskor: beszerzési áron
• saját előállításkor: előállítási költségen
• apport: apport értéken
• térítés nélküli átvételkor: piaci értéken vagy jogszabály szerint meghatározott értéken
• ajándék, hagyaték esetében: piaci értéken

Értékelés

       Bekerülési értéke (1)

-      Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2)

-      Terven felüli értékcsökkenés (3)

+     Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (4)

=     Mérlegérték (4)

+     Értékhelyesbítés (5)

-      Értékhelyesbítés visszavezetése (6)

=     Piaci érték (7)

Összefoglaló az értékeléshez

Értékelés kiegészítése

• mérlegérték: nettó érték = bruttó – halmozott terv szerinti és terven felüli écs.
• értékvesztés: immateriális javakra adott előlegeknél lehet
• értékhelyesbítés: csak a vagyoni értékű jogoknál és a szellemi termékeknél lehet

Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni?

• Vagyoni értékű jog, szellemi termék, üzleti vagy cégérték: könyv szerinti érték > piaci érték

(tartósan és jelentősen)

• Vagyoni értékű jog: a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető
• Befejezett K+F: a megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, ill. az eredménytelen lesz

Alapítás-átszervezés aktivált értéke (Szt.25.§(3)

• alapítás-átszervezéssel,
• a tevékenység megkezdésével, indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos,
• beruházásnak nem minősülő
• a jövőben várhatóan hasznosuló közvetlen költségek és/vagy számlázott tételek.

Aktiválásáról a vállalkozó dönt.

Ha aktiválásra kerül, akkor osztalékfizetési korlátot jelent!

Példa 1 (Alapítás-átszervezés)

Egy Kft. alapításával kapcsolatban a következő költségek merültek fel:

• Ügyvédi díj 110 EFt + ÁFA
• Cégbejegyzési díj 80 Eft
• Közzétételi díj 20 Eft

Feladat:

       1. Könyvelje idősorosan a gazdasági eseményeket, ha a vállalkozás az alapítással kapcsolatos költségeket:

       a) aktiválja és 5 év alatt írja le lineáris leírással

       b) nem aktiválja

       (A társasági szerződés dátuma: tárgyév október 1., a bejegyzésre két hónap múlva került sor)

       2. Állapítsa meg az eredményhatást mindkét esetben!

Megoldás a) eset

1.1/ ügyvédi díj                                  T 111   -           K 454   110

1.2/ ÁFA                                           T 466   -           K 454     22

2./ cégbejegyzési illeték                      T 111   -           K 381     80

3./ közzétételi díj                                T 111   -           K 381     20

4./ lekötött tartalék rendezése              T 413   -           K 414    210

5.1/ értékcsökkenés                            T 571   -           K 119     10,5   (210*0,2*3/12)

5.2/ lekötött tartalék feloldása               T 414   -           K 413     10,5

Eredményhatás= - 10,5 EFt

Megoldás b) eset

1.1/ ügyvédi díj                          T 529   -           K 454    110

1.2/ ÁFA                                  T 466   -           K 454      22

2./ cégbejegyzési illeték            T 531   -           K 381     80

3./ közzétételi díj                      T 531   -           K 381     20

Eredményhatás= - 210 EFt

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (Szt.25.§(4-5)

• az adott kutatási témára fordított költségeknek a létrehozott eszközök, termékek (prototípusok) értékét meghaladó részét lehet elkülönítetten közvetlen költségként kimutatni
• nem aktiválható:
  • alap- és alkalmazott kutatás költségei
  • kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei

Aktiválás esetén osztalékfizetési korlátot jelent!

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke lehet:

• befejezetlen (év végén aktiválni kell a közvetlen költségeket)
• befejezett
• hasznosítható K+F: terv szerint amortizálódik
• nem hasznosítható K+F: terven felüli értékcsökkenésként nullára le kell írni, a mérlegben már nem szerepelhet

Példa 2 (K+F)

A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos összes tárgyévi közvetlen költség: 1 000.

1. variáció: A fejlesztés sikeresen zárult. A fejlesztés során előállításra került egy tárgyi eszköz, melynek előállítási költség 200. A kísérleti fejlesztés révén létrejött technológiai eljárástól remélt nettó haszon 600.

2. variáció: Sikertelenül zárult.

3. variáció: Még nem fejeződött be.

Feladat:          Kontírozza a fejlesztéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket!

Megoldás

1/ költségek elszámolása                  T 51-57           - K 1-4          1 000

2/ költségek aktiválása                      T 112   -           K 582         1 000

1. variáció

3/ tárgyi eszköz átvezetése                          T 161   -           K 112            200

4/ állományba vétel szellemi termékként        T 114   -           K 112            600

5/ lekötött tartalék elszámolása                    T 413   -           K 414            200

(200 befejezett K+F, tehát terv szerinti écs-t kell elszámolni utána!)

2. variáció

3.1/ terven felüli ÉCS                         T 866   -           K 118         1 000

3.2/ 0-ra leírt K+F kivezetése              T 118   -           K 112         1 000

3. variáció

Könyvelési teendő nincs, terv szerinti écs nem számolható el utána, mert befejezetlen a K+F, de:

3/ lekötött tartalék trendezése             T 413   -           K 414         1 000

Vagyoni értékű jogok (Szt.25.§(6)

Azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz!

(bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog, szellemi termékek felhasználási joga, licencek, koncessziós jog, játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok)

Szellemi termékek (Szt.25.§(7)

• találmány,
• iparjogvédelemben részesülő javak (szabadalom, ipari minta),
• szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek,
• jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak (know-how, gyártási eljárás)
• védjegy

függetlenül attól, hogy ezeket vásárolták vagy a vállalkozás saját maga állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem

Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek mozgásjogcímeinek elszámolása

• a tárgyi eszközök elszámolásával analóg módon,
• a növekedési jogcímek esetén nincs beruházás számlán átvezetés

Üzleti vagy cégérték (Szt. 3.§(5)

keletkezés: cégvásárlás esetén

keletkezés oka: a vásárló a vállalkozás piaci értékén felül a jövőbeni megtérülés reményében többletértéket fizet

A cégérték számításakor a kulcskérdés mindig a piaci érték meghatározása.

Piaci érték

1.  Ha egy vállalkozás teljes egésze vagy jelentős egysége kerül megvételre:

              a megvásárolt cég eszközeinek aktuális forgalmi értéke

       –     az átvállalt kötelezettségek számviteli törvény előírásai alapján meghatározott értéke

       =     piaci érték

2. Ha tőzsdén jegyzett vállalkozásban minősített többséget biztosító befolyást szerez részvénycsomag megvásárlásával:

       piaci érték: a részvények árfolyamértéke alapján számítható

3. Ha a minősített többséget biztosító befolyást szerez tulajdoni részesedés vásárlásával, melyet a tőzsdén nem jegyzik vagy üzletrész, vagyoni betét vásárlása révén lett biztosított a minősített befolyás

       piaci érték: a részesedést élvező cég saját tőkéjének piaci értéke alapján meghatározott érték

Megjegyzés:

Részesedés vásárlása esetén azonban üzleti vagy cégérték csak akkor mutatható ki, ha a megfizetett ellenérték lényegesen több mint a piaci érték.

Üzleti vagy cégérték számítása egy vállalkozás teljes egészének vagy egy jelentős egységének vásárlásakor

Fizetett ellenérték – (Átvett eszközök piaci értéke – átvállalt kötelezettségek értéke)

Ha a különbség > 0,               üzleti vagy cégérték keletkezik.

Ha a különbség < 0,               negatív üzleti vagy cégérték keletkezik, amit a passzív időbeli elhatárolások között kell

                                        kimutatni halasztott bevételként

Üzleti vagy cégérték értékelése

• Terv szerinti értékcsökkenés: nem kell elszámolni

• Terven felüli értékcsökkenés: ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (azaz a várhatóan megtérülő összeget)

Negatív üzleti vagy cégérték

• Halasztott bevétel feloldása a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet
• Ha a teljes részvénycsomag értékesítésre kerül, akkor indokolt a könyvekből történő kivezetése

Példa 3 (Üzleti vagy cégérték)

„K” vállalkozás megvásárolja „L” vállalkozást

1. eset: 1.000-ért,
2. eset: 400-ért.

Az „L” vállalkozás eszközeinek mérlegértéke 2.000, kötelezettségeinek értéke pedig 1.600. Az „L” vállalkozás eszközeinek piaci értéke 2.200.

Kontírozza a cégvásárlással kapcsolatos gazdasági eseményeket „K” vállalkozásnál!

Megoldás

a) eset

1/ eszközök állományba vétele           T 1-3   -            K 454       2 200

2/ kötelezettségek állományba vétele  T 454   -           K 43-47    1 600  

3/ üzleti vagy cégérték elszámolása    T 115   -           K 454         400

b) eset

1/ eszközök állományba vétele                      T 1-3   -           K 454       2 200

2/ kötelezettségek állományba vétele             T 454   -          K 43-47   1 600  

3/ negatív üzleti vagy cégérték  elszámolása   T 454   -           K 969        200

4/ üzleti vagy cégérték elszámolása               T 969   -           K 483        200