Fórum
2013.09.14 19:32
Létrehozok egy fórumot ahol tudtok kérdezni bátran, számvitel és elemzésből, adóból, pénzügyből egyaránt! Amint tudok válaszolok.
Piaci tevékenység elemzése
I. A termék, produktum mérése
1. természetes egységben
főtermék (vezértermék) , ikertermék , melléktermék
Egyenérték szorzóval van közös nevezőre hozva.
2. értékben a termelési értéket adja
termelési érték kategóriák
+ értékesités nettó árbevétele
± saját termelésű készletek állományváltozása
+ saját előállitású eszközök aktivált értéke
– ELÁBÉ
– eladott (közvetitett) szolgáltatások értéke
= bruttó termelési érték
– anyagköltség
– igénybe vett szolgáltatásokból az anyagjellegű szolgáltatások értéke
= anyagmentes termelési érték
– értékcsökkenési leirás
= nettó termelési érték
hozzáadott érték
+ személyi jellegű ráforditások
+ értékcsökkenési leirás
+ adózás előtti nyereség
3. munkamértékegységben
Mértékegység: normaóra , a termelés munkaidő-szükséglete az elemzés tárgya.
-> 1 normaóra alatt előállított produktum vagy egységnyi produktum normaóra-igénye.
II. A termelési érték és volumen globális – átfogó – elemzése
Ható tényezők a mennyiség változása és az ár változása
Elemzés módszere: értékindex, árindex, volumenindex
III. A termelés arányeltolódásának – összetétel változásának – elemzése
Bázis (0) és tárgyadat (1) összehasonlitásáról van szó.
A termelés arányeltolódása hatással van a vállalkozás gazdasági mutatóira.
pl: - hogyan alakul a termelési érték, a fedezeti összeg stb.
- hogyan alakulnak az erőforrás felhasználási mutatók
mutatók: - hányados formájú mutatók (pl. fedezeti-hányad, anyaghányad, bérhányad)
- nem hányados formájú mutatók (pl. fedezeti összeg, anyagktg, bérktg)
Módszer a standardizálás.
- Két év termelését csak termelési értékben tudjuk összehasonlitani.
- A termelési érték változatlan áras – bázis (0) – a tárgyévben is.
Így kiszürjük az árváltozás hatását.
- A vizsgált mutatószám – FÖ, anyaghányad, anyagköltség – is bázisszintű.
Az elemzés menete: (fedezeti – hányadra, fedezeti összegre)
Fedezeti – hányadra
1. Kiszámítjuk a bázisévi TÉ-t (bázis mennyiség * bázis ár), és a tárgyévi bázisszintű TÉ-t (tárgy mennyiség * bázis ár).
2. Megoszlási viszonyszámot számítunk a termelés összetételére mindkét évben a TÉ-ből. (Vállalati szintű TÉ = 100%)
3. Kiszámítjuk a bázisévi termékenkénti fedezeti hányadot ( (bázis ár – bázis ktg = bázis FÖ) : bázis ár).
4. Kiszámítjuk a vállalati szintű bázisévi átlagos fedezeti hányadot. (súlyozott számtani átlaggal).
5. Kiszámítjuk a tárgyévi összetételhez (mely változatlan áras) a vállalati szintű fiktív átlagos fedezeti hányadot (fiktív tárgy termékösszetétel * bázis fedezeti hányad).
6. A két év vállalati szintű átlag fedezeti – hányada különbségét a termék-összetétel megváltozása okozza. => Fiktív átlag FH – Bázis átlag FH
(A volumenváltozás hatása nem számszerűsíthető !)
Fedezeti összegre
7. Kiszámítjuk a vállalati szintű bázis FÖ-t (bázis mennyiség * bázis FÖ) és a tárgy bázisszintű FÖ-t (tárgy mennyiség * bázis FÖ) => különbség = Tárgy fiktív FÖ – Bázis FÖ.
A különbséget az összetétel változása mellett a volumenváltozás is okozza.
8. Volumenindex = Tárgyévi fiktív TÉ : Bázis TÉ
9. Volumenarányos FÖ = Bázis FÖ * Volumenindex
10. Volumenváltozás hatása = Volumenarányos FÖ – Bázis FÖ
11. Összetétel-változás hatása = Tárgyévi fiktív FÖ – Volumenarányos FÖ
Az elemzés menete: (anyaghányagra és anyagköltségre)
anyaghányadra
1. Kiszámítjuk a bázis TÉ-t, és a tárgy bázisszintű TÉ-t.
2. Megoszlási viszonyszámot számítunk a termelés összetételére mindkét évben.
3. Kiszámítjuk a bázisévi termékenkénti anyaghányadot.
4. Kiszámítjuk a vállalati szintű bázisévi anyaghányadot.
5. Kiszámitjuk a tárgyévi összetételhez a vállalati szintű anyaghányadot a termékenkénti bázisszintű (fiktív) anyaghányaddal.
6. A két év vállalati szintű anyaghányad-mutatójának különbségét a termék-összetétel megváltozása okozza.
anyagköltségre
7. Kiszámitjuk a tárgy bázisszintű anyagktg-t (fiktív anyagktg.) és a bázisévi anyagktg. különbségét.
A különbséget az összetétel változása mellett a volumenváltozás is okozza.
8. Volumenindex számitás = Tárgyévi fiktív TÉ : Bázis TÉ
9. Volumenarányos anyagktg. = Bázis anyagktg. * Volumenindex
10. Volumenváltozás hatása = Volumenarányos anyagktg. – Bázis anyagktg.
11. Összetétel-változás hatása = Fiktív anyagktg. – Volumenarányos anyagktg.
Piaci döntésekkel kapcsolatos elemzés
Új termék bevezetésekor az eladási ár – ajánlati ár – kalkulációja:
- költségalapú megközelitésben
- piacvezérelt árképzés
Költségalapú árképzés
összefüggés:
+ tervezett közvetlen önköltség
+ elvárható bruttó eredmény (fedezet)
= tervezett ajánlati ár
közvetlen költség kalkuláció – kalkulációs séma – új termék előállításakor
1. közvetlen anyagköltség
le: hulladék vagy melléktermék megtérülés
2. igénybevett szolgáltatások értéke
3. közvetlen bérköltség
4. közvetlen bérek járulékai
5. egyéb közvetlen költségek
- felosztásra kerülő gépköltség
- szerszámköltségek (écs)
- szerelési, kiszállási, szállitási költségek
- egyéb
6. saját termelésű termékek továbbfelhasználása
7. közvetlen költség összesen
Fedezeti összeg (bruttó eredmény) = Árbevétel – Értékesítés közvetlen ktg.
Fedezeti hányad = Fedezeti összeg : Árbevétel
Ajánlati ár = Közvetlen költség : ( 1,00 – Fedezeti hányad)
további kalkulációk – nem új termék előállításakor
- különbözeti kalkuláció (termék módosítás során)
- árkövetés (költségtényezők árváltozása esetén)
Vállalkozói ár alsó határának megállapitása
A termék minimális árának vállalati szinten fedeznie kell a költségeket.
Határköltség vagy proporcionális önköltség megállapitása:
+ tervezett közvetlen önköltség
+ termelésre jutó értékesitési költség (közvetett ktg.)
+ termelésre jutó garanciális költség (közvetett ktg.)
+ termelésre jutó K + F költség (közvetett ktg.)
+ egyéb (közvetett ktg.)
vállalkozói ár alsó határa
Fedezeti pont: ahol annyi fedezeti összeg képződik, amely már fedezi a fel nem osztható költségeket. Az eredmény cégszinten 0.
Változó költségek – arányos a termelés volumenével (termékegységre állandó)
Állandó költségek – nem függ a termelés volumenétől (termékegységre változó)
Kereslet árrugalmassága = Értékesítési volumen változásának %-a : Árváltozás %-a
I. A piaci tevékenység elemzése
1. Fedezeti hányad = fajlagos feezeti összeg/nettó eladási ár x 100
2. Erőforrás egységére jutó fedezeti összeg = fajlagos fedezeti összeg/ fajlagos erőforrás felhasználás x 100
3. Kereslet árrugalmassága = Értékesítés mennyiségének váltoásának %- a /Eladási ár változásának %- a
4. Rendeléssel való ellátottság = Vizsgált időszakra rend.ált/ Vizsgált időszakra Nettó árbevétele
5. Árufedezettségi mutató = Szerződéssel fedezett áruérték/ beszerzési előirányzat
6. Visszatérülési idő = fejlesztésel kapcslatos nettó ráfordítások/Fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem
7. Jövedelmezőségi mutató = fejlesztés hatására képződő éves eredmény/ fejlesztési ráfordítások
Piaci tevékenységhez kapcsolódó minta feladat
Egy termelő vállalkozás új termékéről a következő információkat ismeri:
Megnevezés Mennyiségi egység termékre vonatkozó információk
Bruttó anyagfelhasználás m2/db 3
Hulladék m2/db 0,2
Anyagár Ft/m2 2 400
Hulladékár Ft/m 2 600
Műveleti idők összesen perc 96
Gépi idő perc 60
Ebből a szűk keresztmetszeten szükséges idő perc 15
Bértétel Ft/ó 1 080
Bérek járulékai % 50
Gépköltség Ft/ó 1 200
Gyártóeszköz költség Ft/db 780
Elvárt bruttó haszon % 40
a.) Határozza meg a termék ajánlati árát!
b.) Állapítsa meg a vállalkozói ár alsó határát, ha a termék tervezett értékesítése 15 000 db,
várható reklámköltsége 22 500 E Ft, tervezett garanciális költséghányada 2%!
c.) Amennyiben a vállalkozás egyik vevője árengedményt kér és 15 000 Ft/db-os nettó
eladási áron szeretné megvásárolni a terméket, megadná-e neki a kedvezményt? Válaszát
indokolja
