Készlet elemzés

Készletelemzéshez szükséges képletek:

          Anyagkészlet = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználás

           Befejezetlen termelés = gyártásfinanszírozási idő * 1 napi termelési költség

          Gyártásfinanszírozási idő = gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok

          Késztermék – készlet = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi termelési költség

                                  Ezer Ft átlagos készletértékre jutó termelési érték= Termelési érték / készletek átlagos értéke          

               Fordulatok száma = nettó árbevétel / Átlagkészlet

                                  Készlet igényességi mutató átlagkészlet / nettó árbevétel

              Forgási idő = időszak napjainak száma / fordulatok száma

                                 Készletrugalmassági mutató = Készlet változásának %-a / árbevétel változás %-a

              Lekötött készletek értéke = forgási idő * 1 napra jutó árbevétel

Egy gazdasági társaság anyaggazdálkodásáról a következő adatok állnak rendelkezésre

Feladat  Elemezze:

1. a fajlagos anyagfelhasználás változás hatását
2. Az anyagfelhasználás változás előidéző okokat
3. az anyaggazdálkodás hatását a termelés volumenére.

Megoldás: 

 a, A fajlagos anyagfelhasználás változás hatása

Kötelező összefüggés

                                           beszerzés norma

• selejt        

Bruttó norma

•  hulladék             

nettó norma (kész súly)  

Beszerzési norma kiszámítása:

Bázis: 523 200/40 000=13,08 kg/db

Tény= 529 650 /45 000= 11,77 kg/db

Selejt megállapítása:

Bázis: 43 200/40 000=1,08 kg/db

Tény:34 650 /45 000= 0,77 kg/db

Hulladék kiszámítása

Bázis : 62 400/40 000= 1,56 kg/db

Tény:74 250/ 45 000= 1.65 kg/db

Beszerzési norma a bruttó norma százalékában

Bázis:13,08x100/12,00= 109%

Tény:11,77x100/11= 107%

Selejt a bruttó norma százalékában

Bázis: 1,08x100/12,00=9%

Tény: 0,77x100/11=7%

Hulladék a bruttó norma százalékában

Bázis: 1,56x100/12,00=13%

Tény: 1,65x100/11=15%

Változás % -a

Beszerzési normánál: 11,77x100/13,08= 89,98%           100-89,98= 10,02%

Nettó normánál: 9,35x100/10,44= 89,56%                     100- 89,56= 10,44%

Bruttó normánál: 11,00x100/12= 91,67%                       100-91,67= 8,33%

Az elemzett adatok szerint a fajlagos anyagfelhasználás 10,02% - kal csökkent, amelyet a kész súly csökkenése ( 10,44%) okozott és szerepet játszott a selejtveszteszteségek csökkenése is. (100-71,30= 23,70%)

Ugyanakkor a hulladék megnőtt:

1,65 x 100/1,56=105,77%   vagyis 5,77% - kal

b. Anyagfelhasználás változásának előidéző okok

Tény: 45 000x 011,77kg/db  = 529 650kg

Bázis 40 000x13,08kg/db     = 523 200kg

Eltérés:                                    - 6450kg

Bruttó Nettó norma arányának kiszámítása

Bázis: 12/10,44=1,1494

Tény:11,00/9,35=1,1765

Láncbehelyettesítéses módszerrel választ kell adni, hogy milyen tényező hatására következett be a – 6450 kg növekedés

c, Anyaggazdálkodás hatása a termelés volumenére

                  Fedezet                                  Szükséglet                  

                 Nyitókészlet                           Anyagfelhasználás

               -Időszaki beszerzés                   Záró készlet    

Anyagbeszerzés kiszámítás

Bázis időszak                    99 400- 92 230= 7 170

                                       7170+ 523 200= 530 370

Tárgy időszak                112 000- 99400= 12 600

                                          12 600+ 529 650= 542 250

A két időszak beszerzés növekedése       542 250- 530 370= 11 880 kg

Az 5000 db- os többlettermelés okainak vizsgálata az anyaggazdálkodás szempontjából.

A beszerzés volumenváltozásának hatása

  11 880/13,08= - 908 db

Nyitó készlet növekedésének hatása

   7170 kg / 13,08= -548 db

Záró készlet növekedésének a hatása

     12 600/13,08= -963 db

Fajlagos felhasználás változásának a hatása

Bázisszintű   45 000 x 13,08= 588 600

Tény             45 000 x 11,77= 529 650

Összesen     58 950 /13,08= +45 07 db