Immateriális javak
Fogalma Azok a nem anyagi eszközök, amelyek forgalomképesek és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
(Ideértve az immateriális javakra adott előlegeket, de ide nem értve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.)
Fajtái (mérlegtételei)
A/ Befektetett eszközök (1. számlaosztály)
I. Immateriális javak (11. számlacsoport)
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111.)
2. K+F (112.)
3. Vagyoni értékű jogok (113.)
4. Szellemi termékek (114.)
5. Üzleti vagy cégérték (115.)
6. Immateriális javakra adott előlegek (351.)
7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117.)
- beszerzéskor: beszerzési áron
- saját előállításkor: előállítási költségen
- apport: apport értéken
- térítés nélküli átvételkor: piaci értéken vagy jogszabály szerint meghatározott értéken
- ajándék, hagyaték esetében: piaci értéken
Értékelés
Bekerülési értéke (1)
- Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2)
- Terven felüli értékcsökkenés (3)
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (4)
= Mérlegérték (4)
+ Értékhelyesbítés (5)
- Értékhelyesbítés visszavezetése (6)
= Piaci érték (7)
Összefoglaló az értékeléshez
Megnevezés |
Időkorlát a terv szerinti értékcsökkenésnél |
Terven felüli értékcsökkenés |
Értékhelyesbítés |
111. |
maximum 5 év |
NINCS |
NINCS |
112. |
maximum 5 év |
LEHET |
NINCS |
113. |
nincs korlát (100 eFt alatt egyösszegű leírás lehet!) |
LEHET |
LEHET |
114. |
nincs korlát (100 eFt alatt egyösszegű leírás lehet!) |
LEHET |
LEHET |
115. |
nincs főszabály szerint nem lehet amortizálni |
LEHET |
NINCS |
Értékelés kiegészítése
- mérlegérték: nettó érték = bruttó – halmozott terv szerinti és terven felüli écs.
- értékvesztés: immateriális javakra adott előlegeknél lehet
- értékhelyesbítés: csak a vagyoni értékű jogoknál és a szellemi termékeknél lehet
Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni?
- Vagyoni értékű jog, szellemi termék, üzleti vagy cégérték: könyv szerinti érték > piaci érték
(tartósan és jelentősen)
- Vagyoni értékű jog: a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető
- Befejezett K+F: a megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, ill. az eredménytelen lesz
Alapítás-átszervezés aktivált értéke (Szt.25.§(3)
- alapítás-átszervezéssel,
- a tevékenység megkezdésével, indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos,
- beruházásnak nem minősülő
- a jövőben várhatóan hasznosuló közvetlen költségek és/vagy számlázott tételek.
Aktiválásáról a vállalkozó dönt.
Ha aktiválásra kerül, akkor osztalékfizetési korlátot jelent!
Példa 1 (Alapítás-átszervezés)
Egy Kft. alapításával kapcsolatban a következő költségek merültek fel:
- Ügyvédi díj 110 EFt + ÁFA
- Cégbejegyzési díj 80 Eft
- Közzétételi díj 20 Eft
Feladat:
1. Könyvelje idősorosan a gazdasági eseményeket, ha a vállalkozás az alapítással kapcsolatos költségeket:
a) aktiválja és 5 év alatt írja le lineáris leírással
b) nem aktiválja
(A társasági szerződés dátuma: tárgyév október 1., a bejegyzésre két hónap múlva került sor)
2. Állapítsa meg az eredményhatást mindkét esetben!
Megoldás a) eset
1.1/ ügyvédi díj T 111 - K 454 110
1.2/ ÁFA T 466 - K 454 22
2./ cégbejegyzési illeték T 111 - K 381 80
3./ közzétételi díj T 111 - K 381 20
4./ lekötött tartalék rendezése T 413 - K 414 210
5.1/ értékcsökkenés T 571 - K 119 10,5 (210*0,2*3/12)
5.2/ lekötött tartalék feloldása T 414 - K 413 10,5
Eredményhatás= - 10,5 EFt
Megoldás b) eset
1.1/ ügyvédi díj T 529 - K 454 110
1.2/ ÁFA T 466 - K 454 22
2./ cégbejegyzési illeték T 531 - K 381 80
3./ közzétételi díj T 531 - K 381 20
Eredményhatás= - 210 EFt
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (Szt.25.§(4-5)
- az adott kutatási témára fordított költségeknek a létrehozott eszközök, termékek (prototípusok) értékét meghaladó részét lehet elkülönítetten közvetlen költségként kimutatni
-
nem aktiválható:
- alap- és alkalmazott kutatás költségei
- kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei
Aktiválás esetén osztalékfizetési korlátot jelent!
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke lehet:
- befejezetlen (év végén aktiválni kell a közvetlen költségeket)
- befejezett
- hasznosítható K+F: terv szerint amortizálódik
- nem hasznosítható K+F: terven felüli értékcsökkenésként nullára le kell írni, a mérlegben már nem szerepelhet
Példa 2 (K+F)
A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos összes tárgyévi közvetlen költség: 1 000.
1. variáció: A fejlesztés sikeresen zárult. A fejlesztés során előállításra került egy tárgyi eszköz, melynek előállítási költség 200. A kísérleti fejlesztés révén létrejött technológiai eljárástól remélt nettó haszon 600.
2. variáció: Sikertelenül zárult.
3. variáció: Még nem fejeződött be.
Feladat: Kontírozza a fejlesztéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket!
Megoldás
1/ költségek elszámolása T 51-57 - K 1-4 1 000
2/ költségek aktiválása T 112 - K 582 1 000
1. variáció
3/ tárgyi eszköz átvezetése T 161 - K 112 200
4/ állományba vétel szellemi termékként T 114 - K 112 600
5/ lekötött tartalék elszámolása T 413 - K 414 200
(200 befejezett K+F, tehát terv szerinti écs-t kell elszámolni utána!)
2. variáció
3.1/ terven felüli ÉCS T 866 - K 118 1 000
3.2/ 0-ra leírt K+F kivezetése T 118 - K 112 1 000
3. variáció
Könyvelési teendő nincs, terv szerinti écs nem számolható el utána, mert befejezetlen a K+F, de:
3/ lekötött tartalék trendezése T 413 - K 414 1 000
Vagyoni értékű jogok (Szt.25.§(6)
Azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz!
(bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog, szellemi termékek felhasználási joga, licencek, koncessziós jog, játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok)
Szellemi termékek (Szt.25.§(7)
- találmány,
- iparjogvédelemben részesülő javak (szabadalom, ipari minta),
- szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek,
- jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak (know-how, gyártási eljárás)
- védjegy
függetlenül attól, hogy ezeket vásárolták vagy a vállalkozás saját maga állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem
Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek mozgásjogcímeinek elszámolása
- a tárgyi eszközök elszámolásával analóg módon,
- a növekedési jogcímek esetén nincs beruházás számlán átvezetés
Üzleti vagy cégérték (Szt. 3.§(5)
keletkezés: cégvásárlás esetén
keletkezés oka: a vásárló a vállalkozás piaci értékén felül a jövőbeni megtérülés reményében többletértéket fizet
A cégérték számításakor a kulcskérdés mindig a piaci érték meghatározása.
Piaci érték
1. Ha egy vállalkozás teljes egésze vagy jelentős egysége kerül megvételre:
a megvásárolt cég eszközeinek aktuális forgalmi értéke
– az átvállalt kötelezettségek számviteli törvény előírásai alapján meghatározott értéke
= piaci érték
2. Ha tőzsdén jegyzett vállalkozásban minősített többséget biztosító befolyást szerez részvénycsomag megvásárlásával:
piaci érték: a részvények árfolyamértéke alapján számítható
3. Ha a minősített többséget biztosító befolyást szerez tulajdoni részesedés vásárlásával, melyet a tőzsdén nem jegyzik vagy üzletrész, vagyoni betét vásárlása révén lett biztosított a minősített befolyás
piaci érték: a részesedést élvező cég saját tőkéjének piaci értéke alapján meghatározott érték
Megjegyzés:
Részesedés vásárlása esetén azonban üzleti vagy cégérték csak akkor mutatható ki, ha a megfizetett ellenérték lényegesen több mint a piaci érték.
Üzleti vagy cégérték számítása egy vállalkozás teljes egészének vagy egy jelentős egységének vásárlásakor
Fizetett ellenérték – (Átvett eszközök piaci értéke – átvállalt kötelezettségek értéke)
Ha a különbség > 0, üzleti vagy cégérték keletkezik.
Ha a különbség < 0, negatív üzleti vagy cégérték keletkezik, amit a passzív időbeli elhatárolások között kell
kimutatni halasztott bevételként
Üzleti vagy cégérték értékelése
- Terv szerinti értékcsökkenés: nem kell elszámolni
- Terven felüli értékcsökkenés: ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (azaz a várhatóan megtérülő összeget)
Negatív üzleti vagy cégérték
- Halasztott bevétel feloldása a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet
- Ha a teljes részvénycsomag értékesítésre kerül, akkor indokolt a könyvekből történő kivezetése
Példa 3 (Üzleti vagy cégérték)
„K” vállalkozás megvásárolja „L” vállalkozást
- eset: 1.000-ért,
- eset: 400-ért.
Az „L” vállalkozás eszközeinek mérlegértéke 2.000, kötelezettségeinek értéke pedig 1.600. Az „L” vállalkozás eszközeinek piaci értéke 2.200.
Kontírozza a cégvásárlással kapcsolatos gazdasági eseményeket „K” vállalkozásnál!
Megoldás
a) eset
1/ eszközök állományba vétele T 1-3 - K 454 2 200
2/ kötelezettségek állományba vétele T 454 - K 43-47 1 600
3/ üzleti vagy cégérték elszámolása T 115 - K 454 400
b) eset
1/ eszközök állományba vétele T 1-3 - K 454 2 200
2/ kötelezettségek állományba vétele T 454 - K 43-47 1 600
3/ negatív üzleti vagy cégérték elszámolása T 454 - K 969 200
4/ üzleti vagy cégérték elszámolása T 969 - K 483 200